Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedésekbe történõ beruházások prioritásainak meghatározásának régóta fennálló kudarca ma ismét a figyelem középpontjába került, miután az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) egy jelentõs új jelentése arra figyelmeztetett, hogy a fejlõdõ gazdaságok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességére tett erõfeszítések potenciálisan katasztrofális finanszírozási hiányokkal néznek szembe. .

Az Alkalmazkodási Hiányjelentés 2021: A gyülekezõ vihar címû éves jelentés megállapította, hogy bár a politikák és a tervezés javul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések támogatása terén, a finanszírozás és a végrehajtás még mindig messze elmarad attól, ahol lennie kellene.

A jelentés konkrétan arra a következtetésre jutott, hogy a fejlõdõ gazdaságok alkalmazkodási költségei 2030-ra valószínûleg a becslések szerint évi 140-300 milliárd dollár felsõ határa felé haladnak, és 2050-re évi 280-500 milliárd dollárra emelkednek.

Ezzel szemben az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos finanszírozás a fejlõdõ országoknak mind a mérséklés, mind az alkalmazkodás tervezése és végrehajtása céljából 2019-ben elérte a 79,6 milliárd dollárt, és vitatható módon várhatóan nem éri el a korábban elfogadott évi 100 milliárd dolláros célt 2023-ig.

A jelentés szerint a fejlõdõ országokban az alkalmazkodás általános becsült költségei ötször-tízszer nagyobbak, mint a jelenlegi állami alkalmazkodási finanszírozás, és a szakadék egyre nõ.

Az UNEP hangsúlyozta, hogy a COP26 kimenetelétõl és a hõmérséklet-emelkedés 1,5 C alatti tartására irányuló folyamatos erõfeszítésektõl függetlenül fokozott befektetésekre lesz szükség az alkalmazkodási intézkedésekbe.

„Mivel a világ fokozni kívánja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erõfeszítéseket – ezek az erõfeszítések még mindig nem elég erõsek –, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén is drámaian fokoznia kell” – mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezetõ igazgatója. . “Még ha ma elzárnánk is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csapját, az éghajlatváltozás hatásai még hosszú évtizedekig velünk maradnának. Lépésben kell változtatnunk a finanszírozás és a végrehajtás alkalmazkodási ambícióin, hogy jelentõsen csökkentsük a károkat és veszteségeket az éghajlatváltozás. És most szükségünk van rá.”

A jelentés arra is rávilágított, hogy a covid ösztönzõ csomagok részeként mozgósított 16,7 milliárd dolláros befektetésnek csak elenyészõ töredékét irányították az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos projektekre, annak ellenére, hogy az ilyen munka jelentõs elõnyökkel jár.

A jelentésben vizsgált 66 ország kevesebb mint egyharmada finanszírozott kifejezetten az éghajlati kockázatok kezelésére irányuló COVID-19-intézkedéseket 2021 júniusában. Ugyanakkor az adósságszolgálat megemelkedett költségei, valamint a csökkent kormányzati bevételek, az UNEP szerint akadályozhatja az alkalmazkodásra fordított jövõbeli kormányzati kiadásokat, különösen a fejlõdõ országokban.

A jelentés azonban rámutatott az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos intézkedések végrehajtásában elért haladásra, mivel a tanulmányok csaknem 80 százaléka elfogadott legalább egy nemzeti szintû alkalmazkodási tervezési eszközt, például tervet, stratégiát, politikát vagy törvényt. – hét százalékpontos növekedés 2020 óta.

Ezenfelül az alkalmazkodási eszközzel nem rendelkezõ országok 9 százaléka egy fejlesztés alatt áll, és az országok legalább 65 százaléka rendelkezik egy vagy több ágazati tervvel, míg legalább 26 százalékuk rendelkezik egy vagy több szubnacionális tervezési eszközzel.

A jelentés azonban valószínûleg tovább ösztönzi a COP26 felhívásait az iparosodott országok számára, hogy növeljék az éghajlatváltozás elleni finanszírozási kötelezettségvállalásaikat, és biztosítsák, hogy különös figyelmet fordítsanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a rezilienciát növelõ intézkedések finanszírozására.

A csúcstalálkozó elsõ napjaiban a fejlõdõ gazdaságok vezetõi ismételten felszólították az iparosodott országokból származó partnereiket, hogy teljesítsék az ígért évi 100 milliárd dollárt az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, és fejtsék ki a finanszírozás további növelésének módját az elkövetkezõ években. a sebezhetõ országok segítése a súlyosbodó éghajlati hatások kezelésében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük