A Párizsi Megállapodás a tiszta technológiai innováció hullámát indította el, amely a következõ 10-15 évben egy sor olyan piaci fordulópontot idéz elõ, amelyek valószínûleg dollármilliárd értékû, magas szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrát fognak megrekedni.

Erre a következtetésre jutott a SYSTEMIQ globális fenntarthatósági tanácsadó cég új elemzése, amely azt jósolja, hogy a következõ évtizedben a tiszta technológiák széles köre költség-versenyképes lesz a szennyezõ inkumbensekkel szemben.

A The Paris Effect – COP26 kiadás

címû jelentés azt állítja, hogy „nem létezik hosszabb ideig értelmes indoka az új, nagy szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrákba való befektetésnek, mivel 2030-ra minden jelentõsebb ágazat képes költség-versenyképes zöld megoldások kidolgozására.”

“Minden ma megépült nagy szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúra esetében komolyan megkérdõjelezhetõ a 10 év utáni bevételek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a világ piaci fordulópontjait a kibocsátás 90 százalékát kitevõ ágazatokban 2030-ra. az összes kibocsátás 2035-ig.

A jelentés részletezi, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások mennyire versenyképesek a villamosenergia-ágazat nagy részében, és jó úton haladnak afelé, hogy a 2030-as évekre több ágazatban is hasonlóan versenyképesek legyenek, beleértve a teherszállítást, az élelmiszer- és mezõgazdaságot, a légi közlekedést, a hajózást és egyebeket.

A tiszta technológiák fejlesztését ezekben a nehezen visszavezethetõ ágazatokban várhatóan tovább gyorsítja a Glasgow Breakthrough megállapodás a héten a COP26-on, amely szerint 40 ország kötelezte el magát a tiszta technológiák széles skálájának felgyorsítása mellett. Tegnap elindították az Elsõ Mozgatók Koalíciót, amely vezetõ multinacionális vállalatokat tömörített, hogy összehangolják a feltörekvõ alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek, például a zöldacél, az elektromos teherautók és a fenntartható repülõgép-üzemanyagok iránti megnövekedett keresletet.

Rachel Kyte, a Tufts Egyetem Fletcher Iskola dékánja szerint a jelentés további bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrába befektetõk jelentõs kockázatot vállalnak. “Ahogy a régi mondás tartja, ha el akarsz veszíteni egy fogadást, fogadj a jövõre” – mondta. “A magas szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrába való befektetés most a vesztes tét. Minden olyan ma épült infrastruktúra esetében, amely magas szén-dioxid-kibocsátású értékláncot szolgál ki, komolyan megkérdõjelezhetõ a 10 év utáni bevétel. spirálok, amelyek felgyorsítják a magas szén-dioxid-kibocsátású eszközök csökkenését.”

A jelentés általánosságban pozitív képet festett a tiszta technológiák elterjedésének arányáról, de arra is figyelmeztetett, hogy miközben a fejlõdés gyorsul olyan területeken, mint a megújulók, az elektromos jármûvek, a növényi alapú húsok és a zöldacél, a változás üteme az olyan ágazatokban, mint pl. mivel az energiahatékonyság, a hõszivattyúk, a természetalapú megoldások és a közvetlen szén-dioxid-eltávolítás továbbra is túl lassú.

A figyelmeztetések a Nemzetközi Energia Ügynökség tegnapi hasonló következtetéseit tükrözik, amely jelentést tett közzé arról, hogy a tiszta energiatechnológiák túlnyomó többségének alkalmazási aránya miként nincs összhangban a 2050-re elért nulla nettó kibocsátással.

A SYSTEMIQ jelentés azt is sugallja, hogy a piac kezdi felismerni a magas szén-dioxid-kibocsátással járó projektek megnövekedett átállási eszközkockázatát, kiemelve, hogy a hosszú ciklusú olajfejlesztések hitelköltségei jelenleg 20 százalék felett vannak, szemben a 3-5 százalékkal. megújuló energia beruházásokhoz. Hasonlóképpen, a szénhidrogén és a megújuló fejlesztések tõkeköltsége közötti különbség az elmúlt öt évben 10 százalékponttal nõtt a megújulók javára.

Christiana Figueres, a Global Optimism társalapítója és az ENSZ egykori klímaügyi vezetõje elmondta, hogy a jelentés további bizonyítékot szolgáltat a Párizsi Megállapodás mûködésére. “Az irány erre a döntõ évtizedre van kijelölve: nem fogunk visszalépni a dekarbonizációs erõfeszítésektõl, hogy a 1,5 fokos határon belül maradjunk” – mondta. “Lényeges elõrelépés történt a Párizsi Megállapodás óta, és hamarosan látni fogjuk, hogy a kibocsátási görbe csökkenni kezd. A SYSTEMIQ frissített jelentése, The Paris Effect – COP26 kiadás , megmutatja nekünk, hogy a kulcsfontosságú ágazatok átalakulása zajlik, és hogy növekvõ sebességgel jó körforgást hozhatunk létre a politika, a technológia és a pénzügyek számára.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük